téboly
röhej
a gyerekkori lányszerelmem (meg a mostani)
ilyet
kérek, legalább nyárra, aztán úgyis tea + kávé
nem tudom, mikortól tudom megkülönböztetni a szemszíneket. talán akkortól, amikor realizálódott bennem a nem-barnaszeműek létezése. életem egyik legnagyobb, véget nem érő ledöbbenése. (milyen szép szó, úristenség, jó, mondjuk nem annyira, mint a lelenc)
No comments:
Post a Comment