Friday, 27 June 2014

unimportant

i am my own most important person - and no one else's
to the extent that most of my so-called closest friends,
let alone family members, cannot remember my birthday

it's my special day and no one else's

still, the hardest part is when your mother, who congratulated
one day earlier as well as on that day, comes to ask you if you
are going out to celebrate with your friends, and all you do is
quietly answer 'no'.

..but how come?..
..just no..

so useless, so irrelevant, so insignificant

Thursday, 26 June 2014

detached

between fact and reality
(intensely hating this day and the next few)

Monday, 23 June 2014

images, nouvelles

nuisances
it's like history already
nuisances
coincidences
puppy love


xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

feel it from the inside
I hate to see this on my own - again
'új érzékenység'
and again
darling,
these days
my favourite view
is
you
nearly, lost
x
health..
nuts!

Saturday, 21 June 2014

Wednesday, 18 June 2014

tavaly nyár

ha menekülnél, de nincs hova..
(az elejétől a végéig: augusztus tetejétől az azelőttig és addig, ami utána volt. a legkétségbeesettebb
nyár. de: a nihil nem idilli állapot)

Sunday, 15 June 2014

egyedül, mint mindig

'mert az egyetlen megoldás az lenne, ha fizikailag és lelkileg teljesen át tudnám adni magam valakinek, de félek bízni, mert félek a csalódástól, és ez a félelem megbénít, és nem hagy cselekedni. szóval csak remélek, mert nem marad más, csak remény'

szabad fordítás, másé, a saját lelkemből. elképesztő. [can't just carry on this way. nothing left but faith]

'happy without you'


the usual awe

those colours

love letter - never to be answered

although i really meant it


another picture of my life..beauty

long, pointed nose (wish)

morning

not ulysses, baby

o o o

f r e e b i r d

first find

my little friend

viewpoint, object

x

the eighth year in a row. magic.

maybe sometime

Monday, 9 June 2014

true - before my eyes

never odd or even; boldog új évet!





I look at you
And before my eyes it's true
The girl of my dreams
Is not quite what she seems

Open your door
Turn on the light
Show me some more
Tell me it's alright

Heaven is inside you
Heaven when I ride you
Heaven do you want me
Is heaven just in my mind?

I look at you
At everything you do
The words in your head
Still remain unsaid

Open my eyes
Inflatable girl
Lose the disguise
Release me from your spell

Sunday, 1 June 2014

három halál

szomorú évforduló,
amire csak én gondolok, amire csak én emlékszem.
tavaly ilyenkor már ketten voltunk, csak - és megint.
újra csak ketten, és nem tudtam, hogy igazából egyedül
(és mindig kizárólag a képzeletemben ketten)

'who am I this time?'

mert mindent jelképez, ami furcsa és ferde, titkos és kifürkészhetetlen, álomszerű és elérhetetlen, ami a jelenlegi formájában lehetetlen, és el kell engedni: szeretem a megfoghatatlant formába önteni.
bajos dolog a megfoghatatlant élő formába kényszeríteni, egy másik élő formájába.
még tiltakozni sem tud ellene, hiszen nem akart tudni róla - másról sem.
beleöntöttem az egészet a te körvonalaid közé, de azok a vonalak igazából az enyémek, csak rádkényszeríte-NÉ-m őket,
ha hagynád, ha az enyém lennél, belőlem való. kár, hogy külön létező vagy, saját lélekkel, ami
a saját működésével harcol, hogy az enyémre már nem is jut ereje. nem tartanék itt, ha jutott volna.
nem filozofálnám a semmit.

'facing just another web of representations'

csak a színjátékban létezünk.
soha nem jutunk ki az árnyékvilágból: se együtt, se külön. de együtt végképp nem.
új hitet kell keresni.
csoda lenne, ha tető alá tudnánk hozni a két kis házat: téged és engem.

egy év alatt három halál: ő, te és mi.