it is kind of indicative that I have been thinking in iamx quotes incessantly, for no apparent reason
http://www.iamx.eu/blog/?p=738#comment-79
'no such thing as 'clear water',
no such thing as 'clinical',
no such thing as 'left to chance',
no such thing as 'impartial stance''
You have encapsulated many of my thoughts and feelings.
I have for some time now been lingering around a breakdown in my head,
and reading about your journey of this past phase has made me more positive about this idea.
About the necessity of breaking down when it becomes unbearable to
carry on with the sick, unhealthy, self-destructive ways.
About how sometimes it is justified to become overwhelmed with
all sorts of debilitating and often humiliating and shameful mental
and physical symptoms.
About how a breakdown can be transformed into a breakthrough.
Without any fangirl feeling, sometimes you have slipped into my mind, and I have found myself
wondering what you might be going through.
As you yourself also said, it helps to see you are not the only one
feeling, and thus being, all messed-up.
I will use this writing and all that your art has given me so far
to try and regain my ability to become the whole, healthy being
I once was and I believe should deserve to be again.
Thank you for your inspiration.
Wishing you all that you wish for
x
Wednesday, 30 April 2014
Sunday, 27 April 2014
de együtt talán
már megint ki tudom jelenteni, hogy a felém irányuló kedvesség az egyik, számomra legnehezebben kezelhető dolog.
és hogy még abban a punktuációban sem vagyok biztos, amiben amúgy igen.
még emésztgetően sok kép készül rólam mostanában
Saturday, 19 April 2014
thus far
Thursday, 17 April 2014
april
my revelation of the day:
peeking into someone else's mail account presupposes a certain amount of arbitrariness.
peeking into someone else's mail account presupposes a certain amount of arbitrariness.
két oldal
délután, józan.
elmegyek táncórára az egyik legközelebbi barátomhoz, az után a buszon utazva egy, a sok gusztustalan és félig jogos sértés kiváltotta agresszívvá váló lány a legközelebbi emberen tölti ki a haragját (ami egészen addig rejtve maradt):
kapja a legközelebbi embert, és futtában megüti, erősen: én voltam az.
szóhoz sem jutok a meglepődéstől, a hirtelen haragtól, félelemtől és sértettségtől.
talán valamit visszahadonászok, de nem túl meggyőzően.
még kiabál is valamit, ilyen irritáló butaparaszthangon. (hülye ribanc)
már megint egy újabb totál igazságtalan atrocitás - ez a motívum elég sokat foglalkoztat mostanában,
még amikor félálomban már görcsben találom az ujjaimat, megminden.
este, ivott.
órák teltek el azóta, és vagy három nap után lefolytattam egy beszélgetést, ami
az amúgy sírós hangulatomat beváltotta, csak tartottam magam
a villamoson hazafele, de már éreztem, hogy picit könnyek szöktek a szemembe.
erre megsimítja a karomat egy lány, 'minden rendben?'
'aha, persze'
'olyan szomorúnak tűnsz'
-itt már nagyon vegyesek az érzelmeim, csak ez megakad ilyen alsó szinten, de már
kifejezetten sírhatnékom van-
'mert nagyon szomorú vagyok'
és akkor nyilván megkérdezi, hogy fiú-e, nem érdemel meg, minden jó lesz,
olyan szép vagy, ne sírj, és a szép arcú, ilyen tinifiúnak kinéző barátja (tuti, fiatalabbak, mint én)
igen, nagyon szép vagy...minden jó lesz, sok boldoságot
tejóég, ezeket én egyszerűen nem tudom feldolgozni
ennyire ingerszegényen nőttem fel + túlérzékenység
vagymi
meg a kedves reakciók teljesen idegen emberektől
meg az új kezdeményezések felőlem
meg a majd másfél órás beszélgetés ádámmal,
ahol minden előmászik, mert én úgy akarom,
és sírok, és beszélek, és sírok
mert nem a te hibád, hogy nem tudsz az lenni, amit én akarok
I solation
NO MAN IS AN ISLAND
és mennyire gyönyörű volt a tegnap
(jenna, barinőm)
elmegyek táncórára az egyik legközelebbi barátomhoz, az után a buszon utazva egy, a sok gusztustalan és félig jogos sértés kiváltotta agresszívvá váló lány a legközelebbi emberen tölti ki a haragját (ami egészen addig rejtve maradt):
kapja a legközelebbi embert, és futtában megüti, erősen: én voltam az.
szóhoz sem jutok a meglepődéstől, a hirtelen haragtól, félelemtől és sértettségtől.
talán valamit visszahadonászok, de nem túl meggyőzően.
még kiabál is valamit, ilyen irritáló butaparaszthangon. (hülye ribanc)
már megint egy újabb totál igazságtalan atrocitás - ez a motívum elég sokat foglalkoztat mostanában,
még amikor félálomban már görcsben találom az ujjaimat, megminden.
este, ivott.
órák teltek el azóta, és vagy három nap után lefolytattam egy beszélgetést, ami
az amúgy sírós hangulatomat beváltotta, csak tartottam magam
a villamoson hazafele, de már éreztem, hogy picit könnyek szöktek a szemembe.
erre megsimítja a karomat egy lány, 'minden rendben?'
'aha, persze'
'olyan szomorúnak tűnsz'
-itt már nagyon vegyesek az érzelmeim, csak ez megakad ilyen alsó szinten, de már
kifejezetten sírhatnékom van-
'mert nagyon szomorú vagyok'
és akkor nyilván megkérdezi, hogy fiú-e, nem érdemel meg, minden jó lesz,
olyan szép vagy, ne sírj, és a szép arcú, ilyen tinifiúnak kinéző barátja (tuti, fiatalabbak, mint én)
igen, nagyon szép vagy...minden jó lesz, sok boldoságot
tejóég, ezeket én egyszerűen nem tudom feldolgozni
ennyire ingerszegényen nőttem fel + túlérzékenység
vagymi
meg a kedves reakciók teljesen idegen emberektől
meg az új kezdeményezések felőlem
meg a majd másfél órás beszélgetés ádámmal,
ahol minden előmászik, mert én úgy akarom,
és sírok, és beszélek, és sírok
mert nem a te hibád, hogy nem tudsz az lenni, amit én akarok
I solation
NO MAN IS AN ISLAND
és mennyire gyönyörű volt a tegnap
(jenna, barinőm)
Thursday, 10 April 2014
official obsession pt. 2
"But the wicked are like the troubled sea, when it cannot rest, whose waters cast up mire and dirt."
but sometimes, pure gems as well.
Friday, 4 April 2014
some circle in me
the only thing we share is our last name
today somehow, someone slipped into my mind, without any warning,
and allegedly, accidentally my tongue slipped too.
doubtful much?
Wednesday, 2 April 2014
feed me
starting to feel like instead of a boyfriend I've got two girlfriends - a fair deal,
but me, being MOHÓ, wants it all.
you, as well. maybe our likeness of soul exists only in my imagination; too possible. but it does exist, inevitably
but you keep me well-fed. if you feel like seeing me at all..
still so hungry all the time
but me, being MOHÓ, wants it all.
you, as well. maybe our likeness of soul exists only in my imagination; too possible. but it does exist, inevitably
but you keep me well-fed. if you feel like seeing me at all..
still so hungry all the time
Subscribe to:
Posts (Atom)