borzasztó fáradtság telepedett rám, kettő órát ugráltam meg kornyikáltam, és nagyon szép volt. és reggel kisbéna voltam, de fantasztikusan felfejlődtem mostanra, csak azt nem tudom, hogy fogok én ilyen hülyeségekből vizsgázni, és nem megbukni. kurvára nem érdekel az egész, minek kell ez a sok hülyeség. ignoráns vagyok, de hát ez akkor is hülyeség. most már el merem majd kezdeni a prozac nationt, azt hiszem, és ki merek menni az utcára, csak nem szabad elbizakodni a dolgot. a fejes saláta a barátom, és van egy óra, amit szeretek, és magamból kivetkőzve, magamba átvetkőzve meg szoktam szólalni, és tetszetős az egész. meg úgy nézhetek ki, mint egy mizantróp. viszont ma egyetlen precízen körülhatárolható pánikot sem kaptam, micsoda haladás.
ő meg valami hihetetlenül imádnivaló, zseniál, és most megint szinkront fogok vele énekelni, annyira szép a hangja, hogy az enyém is az lesz.
..this mind and body
when the two collide
revolution in me
kell még egy cigaretta, burberry london, csillámpor és csoda lesz
No comments:
Post a Comment