logikai botrány. a mondataim lázadnak az ésszerűség ellen, és ellentmondanak mindenfajta valós létezőnek. ennek például volt értelme? nem baj.
összeollózásban király vagyok, és megalkottam a complitely out of her mind-de még mindig elfogadható teljesítményt nyújt - kategóriát, amiben -az elmebaj egyre növekvő voltát tekintve- egyre jobb vagyok.
ma benézett a halál a fürdőszoba ablakon, miközben hajat szárítottam. igen, ez már tényleg röhejes, hogy milyen rémképződmények nem tolakszanak be a fejembe fényes nappal, minden előzetes figyelmeztetés nélkül. de mégis ott volt, hatalmasan, megfoghatatlanul és elképesztően fenyegetően. nagyon megijesztett.
eddig csak alvás közben törtek rám ennyire brutális kegyetlenségek, és fenntartom az igényt arra, hogy lehetőleg hagyjanak békén.
hagyjanak békét nekem, ahogy az irénke néni mondta volna.
de nem hagynak, mert a szegény agyam csinálja őket. és amíg nem sikerül izolálni és megállítani a rohadást, és aztán valahogy inaktiválni a romlott részeket, addig mindig zaklatni fog. de lehet, hogy ez már ilyen áttét, és mindent átsző, és akkor nem tudom, mi van.
No comments:
Post a Comment