howl

mutasson valaki még egy harmadik kerületit, akinek a falára kirajzolódik a sarki fény.
egész stabil-szerűség áll fenn most.
már megint fogalmam sincs, mi jár a fejemben.

morning sickness

mivel egyfolytában rosszul leszek, muszáj valami indokolatlanság

zseniálé.
remélem, egyszer röhögve fogok megpusztulni

racionalizáció

eltűnt, eltávolított
'Egyébként nehéz megválaszolnom ezeket a kérdéseket, mert utólag kell racionalizálnom és elemeznem valamit, amit intuitíven csinálok. A rövid válasz az, hogy nem tudom, hogyan csináltam. Talán valamiféle tudatállapotba kell kerülni.'racio

space, time, motion

mondjuk ez elég jó lenne. mondjuk délután öt órától valameddig tart a kedvenc napszakom

a tény, hogy keringenek még gondolatok a budapesti metróhálózat vonalán, menyugtat.
és a moszkva teret is szeretem

tehetséges vagyok

ma bátor leszek.
ma rendezetten fogok gondolkodni.
és holnap is, meg azután és azután.
kockáztatni kell, ugye.

(a hadoukent még mindig bírom)

bergson és a jelen emléke. és a kizökkent idő és a sehol-nem-lét.

shame

compulsive behaviours are rooted in a need to reduce tension caused by inner feelings that a person wants to avoid or control

not because they want to behave that way, but because they feel they have to do so

are physically addicted to their own brain chemicals, leading to a continuation of the behaviour, even though it may have negative health or social consequences

can use rationalisations to explain their behaviour; however, these rationalisations do not apply to the overall behaviour but to each instance individually

the materialistic view of the mind-body problem holds that mental disorders arise from physical processes; in this view, the distinction between brain and mind, and therefore between organic and functional disease, is an artificial one.

without real external relationships while all emotional relations are carried on in the internal world, is a safeguard against anxiety breaking out in dealing with actual people

without being enriched by injections of interpersonal reality there occurs an impoverishment in which the . individual's self-image becomes more and more empty and volatilised, leading the individual himself to feel unreal

..more serious emotional problems in patients who seemed unable to feel spontaneous, alive or real to themselves anywhere, in any part of their lives, yet managed to put on a successful "show of being real"

emotional supplies necessary for emotional survival

mára megvolnánk :)
bájos valóság

2,0,1

ó jaj, nem jó ez így, hogy három helyre mehetnék, és inkább itthon maradok, hátha kitör rajtam a frász útközben.
béna kicsi lány, megérdemled.

they wanna buy in kilos

i'm a sad little rabbit.
fat, too.
i can only be happy with minus three or four kilos.
heaven is inside you.
i could be happy about the fact that i've managed to be one of the bests
in the year but come oooooooon, who cares, not even i,
and as i said, i can only be happy with a nice weight.
so i'll just go and crawl under the shower and cry.

i am the champion. it's nice and NUTRITIOUS and, sure, healthy.
and it's all mine.

i'm a sad little rabbit.
fat, too.
i can only be happy with minus three or four kilos.
heaven is inside you.

2004

why does this sensation of unexplainable happiness stike me just at the mere thought of them?
it's 2004 again, forty feet, four thousand plus ninehundred plus ninety HUF well spent.
exhilirated.
i suppose i still suppose alex kapranos is the most beautiful creature ever.

(someone told me about today, just a bit over half a year ago. never forget. FOR MY PART.)

i wonder which one that they like best

'I'm bangs and eyes, it's who I am. There have been periods when I've grown my bangs out, but I always cut them back, so it's like, why go through the trouble?' :)

i've spotted the teenage dream chords on the piano. read 70 pages so far. checked my future grade not more frequently than just every two hours. had a sizeable portion of fruits. now, what else, because i'm frustrated like blaah. find an appropiate simile.

I LOVE YOU, MARINA.



i've lived a lot of different lives
been different people many times
i live my life in bitterness
and fill my heart with emptiness

and now i see, i see it for the first time:
there is no crime in being kind
not everyone is out to screw you over
maybe, they just maybe they just wanna get to know you

now the time is here,
baby you don't have to live your life in fear
and the sky is clear, is clear of fear

don't wanna live in fear and loathing
i wanna feel like i am floating
instead of constantly exploding
in fear and loathing

got different people inside my head
i wonder which one that they like best
i'm done with tryina have it all
and ending up with not much at all

and now the time is here,
baby you don't have to live your life in fear
and the sky is clear, is clear of fear
of fear

don't wanna live in fear and loathing
i wanna feel like i am floating
instead of constantly exploding
in fear and loathing

and when the time comes along
and the lights run out,
i know where i will belong
when they blow me out

tndér

eszembe jutott az egyik kedvenc emberem evör.
nem mintha vele lett volna a legbensőségesebb kapcsolatom, vagy mintha mi lettünk volna egymás számára a legfontosabbak, csak soha, és azóta sem láttam hozzá fogható, minden erőlködés nélküli, csillogó tehetséget és egyéniséget. minden erőlködés nélkül csillogó. (mostanában járatja az agyam az ambiguity on a syntactic level)
azt hiszem, ez pont a második ilyen eszembejutós bejegyzés róla.
ja, és ő a legszebb; amilyen én mindig lenni szerettem volna, és amilyen -természetesen- soha nem lehetek.

de ha eszembe jut, nem akarok kallódni. olyan elképesztően kreatív és kimeríthetetlen akarok lenni, mint ő.
tünemény.

simple kind of life

béna a szervezetem, és halálra ijesztget már megint.
most meg pánikhangulat van.
ha ezt elbénázom, akkor kicsit át kell variálni a dolgokat.
nem szabad megint üresjáratot gyártani.

ma leesett, hogy mindenkit, akit látok, megszült valaki. emberfeletti.
brutális és szinte elképzelhetetlen.
és egy csomóan vezetnek, és nem fulladnak meg az idegességtől, vagy sírják el magukat, vagy ájulnak el.
vagy elmennek külföldre élni meg dolgozni, de legfőképpen élni, és úgy élni, hogy egzisztálnak normálisan, nem úgy, hogy tengődnek.
hihetetlenek az emberek, hogy mennyi mindenre képesek.
elképesztő, hogy én semmire nem vagyok képes.
biztos van benne valamilyen tudatbeszűkülés, amin lehet javítani, de olyan menő és laissez-faire és easy-going whatever, mint amilyen kb nem sokkal ezelőttig voltam nem valószínű, hogy leszek. mint ahogy az sem, hogy ilyen mértékű összeszedettséggel a saját nevemet le fogom tudni írni holnap. vagy nem lesz unified. olyan szinten alulmúlom magam, hogy néha el sem hiszem, hogy ez én vagyok.
azt hiszem, kicsivel húszéves korom előtt megrothadtam. pacallá szontyolódtam.
és néha kegyetlenül elírok dolgokat.

havifelhő

ilyet nem igazán láttam még











'elér egyfajta ...sikert, és ha abból egy hajszállal le kell adnia, akkor már csörömpölve összetörik, és nem tudja kezelni a helyzetet. Az idealisztikus képre ugyanis úgy tekint, mint ami definiálja őt, és ha azon egy mákszemnyi változás történik, akkor az önmeghatározás megborul, és nem tudja saját erejéből újraépíteni'

ez okos.

(amúgy bazdmeg, csak annyit írtam, hogy nem vagyok képes élni, nem azt, hogy kimerült vagyok, szóval legyél szíves updatelni a hirdetést itt oldalt, köszi)

ha még egy hibát találok, kitörlöm az egészet.
és akkor láthatatlanná válik egy különben nagyon mutatós önőrlési folyamat.

happy friday 13th

well, a dozen plus one


(there's positive family connection improving)

2, 1, 0

'Kár, pedig Keisha Buchanan, Siobhán Donaghy és Mutya Buena egyrészt annak idején határozottan érvényes popslágerekkel bírtak előállni, másrészt mindannyiuk neve kételyeket ébresztett a kiejtést illetően.'

ó, igen.

ezt ezentúl csakis repüléshez fogom használni. mármint hallgatni. szálláshoz.
if i'm floating, then.
and t h o s e colours

Kár, pedig Keisha Buchanan, Siobhán Donaghy és Mutya Buena egyrészt annak idején határozottan érvényes popslágerekkel bírtak előállni, másrészt mindannyiuk neve kételyeket ébresztett a kiejtést illetően.

ó, igen.

néha jobb

valami ilyesmit szeretnék kezdeni az agyammal:
http://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20120103-rajzolassal-gyogyulnak-a-skizofren-betegek.html
és a sok gonosz politikai maszlag sem bánt, meg a vizsgák sem, mert sziporkázó szavakat tudok egymás mellé helyezni, és olyan mondatok lesznek belőle, amiktől nevethetnékem támad.
meg simán kibírom sok óráig étkezés nélkül, nem kapok pánikrohamon kevés alvás után, egyedül, sok ember között, szorongatós helyzetben, és aztán nem is ijedek meg, amikor azt mondják, hogy tovább kéne mennem dokihoz. mindenesetre. sohase lehessen tudni.
és szép az összes összepasszoló szürke ruhám és a nyakláncom, amiről leesett a dugó,
a hajam szar, mint mindig, de segond, levél feladva, egy vizsga készen (höhö, egyelőre), szép lesz a bőröm, van égősor, elkezdtem olvasni az alkotmányt, és királyság, feltaláltam még egy ételt, és nagyon finom, tótmag snack az új nógrádi.
legyen meg az összes rühesség kettesre, és akkor felőlem okés.

előszörre mindig azt hiszem, hogy ő én vagyok


(így jár az, aki túlnő önmagán. utána kevesebb lesz, mint önmaga - pont ugyanannyival, amennyivel túlnőtte magát. ha nem még többel.)

unilateral

playhouse, no need to go out

nem szeretem, ha lopnak tőlem, és még maguknak sem vallják be, hogy tőlem vették el a gondolatot.
gonosz dolog ez, és mindig meglepően nem azoktól az emberektől jön, akiktől
számítani lehetne rá.
senkivel nem fogok értékeset megosztani, azon a nagyonkevésen kívül.
gonosz dolog ez, törtetni és átgázolni embereken, és észre sem venni, mert annyira straightforwardok és aktívak és ügyesek vagyunk, hogy úristen.
és még csak el sem gondolkodni rajta.

mindig esztétikai behatás szükségeltetik
(mindig elakad a szavam, ha találkozom egy nagyonszép emberrel. és kicsit elszomorodom, és kicsit meg akarok szabadulni magamtól, és csak egy színpadot örök élettérnek)