kedves napló

visszafele haladok az időben, ha most újra elkezdem négy évvel ezelőttről,
talán van esélyem embernek lenni.
nem tömök magamba több csokoládét.
pillanatnyi rezdülések.
mikor felébredtem, kétszerakkora volt a szám, mint általában.
már csak egynegyedszer akkora.
de akkor egész csini volt, gondoltam, beruházok egy plasztikai műtétre.
miért is ne, belső deformáció, külső deformáció, nem mindegy?

ez a lány olyan csini


ez a fiú olyan csini


c, h, c

szép, mert igaz

Esti Kornél nem ilyen hálátlan. Ő semmit se felejt, ami megtörtént életében. Ő mindenre emlékszik, ami igazán fontos.

subconscious

édes anna és freud
ez a sok esemény túl gyorsan, great explosion, senki nem érti, miért
van akkorára dagadva a szemem, hogy ki se látok rajta.
most az a rész jön, hogy vagy nagyon erősen szembenézek a realitásokkal vagy
baj lesz.
cause there are parts of me, you'll never know
the only thing i'll never show
..és közben elfelejt élni
már megint hihetetlenül nehéz, nehezebb, mint valaha

le temps perdu

soha nem szerettem volna még ennyire rajzolni tudni.
majd inkább nézem más rajzait.

minden napra egy emlék
egyik: középső csoport, óvoda.
egy niki nevű lánynak olvasok fel egy tűzoltó maciról.

másik: második osztály, háztartási helység (majdnem házastársi hűség, de az nem volt)
felnyúlok a polcra, ahol még egy fél karton hey-ho pirosszőlő lé csücsül
(majdnem piroszőlő sav, de inkább nem). és ez egy fenntről leesett szocreál
törölköző öblítő-illatáról jutott eszembe.

harmadik: elköltöztünk ottonról a nagyihoz. ő mindig sok öblítőt használt,
és az ő kakaóját szerettem a legjobban, szinte marta a torkomat, olyan édes volt.
kidőlt egy fa a vihar miatt, jöttek a tűzoltók. szétdobáltam a párna tömését,
gyönyörű volt, de csillámmal még egy fokkal szebb lett volna. azt nem kellett volna
összeszedni. egyszer nem csináltam neki vacsorát, bántotta a dolog. engem mégjobban.

negyedik: első osztály vége, valamilyen, ma szinte irreálisnak tűnő indíttatásból
konferanszié lettem az évvégi színdarabhoz. csak nekem volt szövegem.
ülök a teraszon, és aláhúzott sorokat tanulok. mindenféle gátlás legkisebb jele nélkül. semmi félelem. aztán kinn állok ötven ember előtt és a világ legnagyobb természetességével csinálom, amire kijelöltek, vagy jelöltem magam.
mi ez, ha nem a dolgok kézben tartása, komolyan.
a hétéves ént szerettem a legjobban.
mennyire jó, hogy nincs elveszve az ember, mert az emlékezet képtelen elveszejteni őt.

nagyon jól haladok az önszuggeszcióval, bár kicsit unalmasabbak a napok,
gondolom a gyógyulásnak ebben a stádiumában már készítem is elő az újabb szupresszióimat, amiket majd két év múlva majd engedhetek fel, de hát
ennek a furcsa idegrendszernek vannak ilyen dolgai.
most megpróbálom kihozni belőle a legjobbat. mert azért szép dolog a komplikáció.

and it was decided

that i should be rebuilt.
i will change my handwriting.
am i a cheat?
whatever.
i see no other way, so
no more letters rounded backwards, started from the bottom
and no more reclined manner.
stopping inhibition and abnormal mentality, suppression, restraining.

from this

to this


maybe i don't have to force things this much
maybe i'd be happier if i could create things like t h i s

supression

i'm going to explode,
i've tried to make you listen, you haven't anyway.
trouble is so intense now, i can almost hold it in my hands.
i don't want to explode.
why is it so hard to get help.
do i have to jump off a building first or what?
it's the disease of the age.

loads of hers

i've read a book about the self
said i should get expensive help
go fix my head, create some wealth,
put my neurosis on a shelf


hahaaaaaaaaa
mr molko, bow down to your greatness again, shall we

empathy does not equal interest nor understanding
the only difference is i DO care, unlike you lot
and that i WON'T use you as a mental and physical bin
take it as intelligence or cleverness you can even count it
as cowardice, whatever
probably you won't ever recognise the gap between us
and it's quite fine like that, cause even if you do,
you a) either don't give a fuck about it
or b) are pleased with the fact you're not someone like me

believe me, i myself am not really pleased with being someone like me
i'd rather swap personalities with anyone of you

i'd rather be her

or her

or her

tizenegyedik tétel következik

nehéz a lokálpatriotizmus itt, budapesten.
lettem volna szegedi vagy mittudomén.
csak józsef attilát ne, könyörgöm
minden pontom fájni akar, de én nem akarom.
zavar hogy túl sokat tudok, nem tudok semmit se.
vannak a lakásnak terhelt pontjai.
ez biztos benne lesz egy írásban.
gazdag szegény vagy szegény gazdag vagyok
vagy idegbeteg